Tartalomjegyzék:
|
Befektetés: Forint vagy Euro ?!
Látva a Forint és az Euro egymás közötti változásait, ( ez a változás 20% -ot is meghaladta ) felmerül a kérdés, hogy miben is érdemes tartani a pénzünket.
Mi a biztos tuti tipp?
Mitől is függnek ezek a változások?
Fel lehet erre okosan készülni?
És még sorolhatnánk a kérdéseket naphosszat, de lehet-e biztos választ adni ezekre a kérdésekre?
Az a véleményünk, hogy nem, annál is inkább, mert nem sok befolyással bírunk az árfolyamok alakulására.
Ennek több oka is van, ezek közül a legfontosabbak: az ország gazdaságának alakulása, a kormány gazdaságpolitikája, és ezek külföldi megítélése, tőkeerős körök mesterséges befolyása a Forintra.
Akkor mit is lehet ilyenkor ajánlani?
Attól függ, hogy milyen alapokba fektetjük a pénzünket.
Ha befektetésünkben olyan alapok vannak túlsúlyban, amelyek nyugat-európai piacon működnek, akkor az ott folyó gazdasági folyamatokban nyilván az Euro kerül felhasználásra.
Ha befektetésünkben magyarországi befektetési alapok vannak túlsúlyban, akkor a Forint lesz a nyerő.
A befektetéseinket kezelő pénzügyi szervezetek a pénzünket elhelyezik ezekben a bizonyos alapokban, és ettől kezdve ezek remélhetőleg megtemelik a várt hozamot.
Az lehet egy jó kiindulási alap, hogy abban a valutában fektessük be pénzünket, amelyik a befektetési kosárban nagyobb súllyal szerepel.
Azt is meg kell említeni, hogy ha bevezetésre kerül az Euro, akkor az átváltás idején kb. 10% átváltási veszteséggel kell számolni.
Mivel pénzünket már most fektetjük be, és valószínüleg a Forint az Euro bevezetéséig még gyengülni fog, ezért ha már most átváltjuk, akkor csökkenthejük a fenti 10% körüli veszteséget.
Az viszont biztos, hogy az a legrosszabb, ha nem teszünk semmit a pénzünkkel, és otthon tartjuk a spájzban, a legfelső polcon egy befőttesüvegben.
vissza az elejére
Kockázatos-e az értékpapírba való befektetés ?
A közelmúlt ( vagy még mindig tartó ) világgazdasági válság sok kérdést vetett fel az értékpapírpiac biztonságával kapcsolatban.
Az első, és talán legfontosabb kérdés: biztonságos lépés-e értékpapírokba fektetni pénzünket?
A kérdés ésszerű, hiszen láthattuk, hogy a papírok értéke több mint 20%-ot esett szinte néhány hét alatt, és ezzel együtt természetesen a pénzünk is ennyivel lett kevesebb.
Azonban azt is láthatjuk, hogy mára már kezd visszaállni a "rend", az előjelek megfordultak, sőt már többlethozamokat is elkönyvelhetünk. Akkor hát mi az igazság? Kockázatos, vagy nem? Tekintsünk el attól, hogy mi okozta a válságot, mesteréges volt e, vagy nem, hiszen ez kevés befolyással bír a fő kérdésre.
Vizsgáljuk meg, mi is az értékpapír, és hogyan is működik a részvénypiac!
A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg.
A részvény árfolyam egy adott cég piaci értékét határozza meg. Értékét befolyásolja az is, hogy milyen a kereslet iránta.
Ha a cég jól működik, jók a kilátásaik a jövőre nézve, termékeiket keresik, a nyereség egy részét visszaforgatják piacképes, új termékek fejlesztésébe, másik részét kiosztják a részvényesek között stb.. akkor a cég értéke nő, és ezzel együtt nő részvényeinek árfolyama is.
Ellenkező esetben az árfolyam csökken. Gondos elemzéssel, nagy hozzáértéssel ( ás egy kis szrencsével ) ezek a változások többé-kevésbé előre meghatározhatók.
A részvénypiacon a jól működő vállalkozások részvényeinek árfolyama nő, és sokan vásárolnak belőlük, bízva az egyre növekvő nyereségben. Ez azt jelenti, hogy nő a kereslet, ilyenkor a piac törvényei szerint nő a részvények ára is. Ez egy önmagát gerjesztő folyamat.
Egyszer csak olyan magas lesz már az ár, ami már több mint a tényleges érték. ( Ezt hívják a részvény túlértékelésének )
Valaki kideríti, hogy ennyit már nem ér az egész, ez a hír végig is fut a piac szereplői között, és mindenki szabadulni akar a cég részvényeitől, hiszen most még "jó az áruk".
A nagy eladási kínálat miatt a részvények értéke esik, akik már későn, magas áron vették, azok minden áron el akarják adni, ezzel is csökkentve veszteségeiket.
Ez persze további árfolyamzuhanást okoz. Aki korán, tehát olcsón vette az illető cég részvényeit, annak nem szükséges eladnia, hiszen még mindig van nyeresége, eső árfolyam mellett is.
Előfordulhat, hogy a részvények árfolyama már kisebb, mint amennyit valójában érnek, ( alulértékeltetk ) vagy még korábban kiderül, hogy a cég még is csak jól működik, és újra keresni kezdik őket a befektetők.
A kereslet miatt megint elkezdődik az árfolyam növekedés.
Ez az egyik fő oka a részvényárfolyamok ingadozásának. Elméletileg az jár a legjobban, aki akkor vesz, amikor az árfolyam a legalacsonyabb, ( pl. a mostani válság ) és akkor ad el, amikor a legmagasabb.
Ez persze azt is jelenti, hogy percről percre figyelni kellene a változásokat, de erre a legtöbb embenek nincs ideje.
Egyébként is ezt jobb a sok információval, elemzőképességgel rendelkező profikra bízni.
Láthattuk tehát, hogy hogyan, és miért mozognak a részvényárfolyamok.
Közben a cég, amely kibocsátotta a részvényeket, működik tovább, termel, fejleszt, beruház, éli normális életét. Előbb - utóbb ez részvényeinek értékében is jelentkezik.
Nézzük, hogyan is történik a részvények kereskedelme.
Két fő irányvonalat ismerünk:
rövidtávú
hosszútávú befektetői magatartás.
A rövidtávú befektetések időtartama néhány órától néhány hónapig terjed. Ez egy kicsit hasonlít a kártyajátékra, mert egy kicsit a szerencsén is úlik a befektetés sikere. Állandóan figyelni kell a változásokat, gyakran és gyorsan kell a jó döntéseket meghozni. A végeredmény éppen ezért nem mindig pozitív.
Itt látható példaként a S&P500 1 napos indexe, de tekintsük ezt most egy adott cég részvényindexének!
Így utólag azt mondhatjuk, hogy az járt jól, aki reggel 9.30-kor vásárolt, mert akkor volt a részény ár a legolcsóbb, és du. 3.20-kor adott el, mert akkor volt a legdrágább. Így tudta a legnagyobb hozamot realizálni.
Azt is észre kell venni, hogy több lehetőség is volt a hozam növelésére, mert pl. 12 óra előtti csúcs, és a 12 óra utáni esés is növelhette a hozamot, ha valaki ezt ki tudta használni.
A fenti ábra egy 3 hónap időtartamú indexváltozást mutat (2011 február 16-tól visszafelé).
Látszanak benne az ingadozások, de mégis folyamatos növekedést mutat.
A hosszútávú befektetés másképpen működik. Ennek alapja az, hogy megbízunk az adott cég hosszútávú fejlődésében, ezért egy részt "megvásárolunk" belőle.
Persze itt is igaz az előbbi állítás, hogy akkor jó vásárolni, ha az ára alacsony, mert akkor adott összegért nagyobb részt ( több részvényt ) tudunk megvenni.
Az elmúlt sok évtized tapasztalata alapján kijelenthető, hogy a hosszútávú befektetések sikeresek voltak.
Bizonyságul nézzük meg a következő képeket, amelyeket ugyan csak a S&P500 alapján készítettünk el.
Ez egy egész évet felölelő grafikon ( 2011 február 16-tól visszafelé ).
2010 májusától 6 hónapon keresztül nagy volt az ingadozás, akkor elérte a kezdeti ( májusi ) értéket, és attól kezdve folyamatos növekedés figyelhető meg.
Ha valaki júliusban adott el, akkor kisebb lett a hozama, de a korábbi időszak miatt még bőven nyereséges lehet a befektetése.
Ne felejtsük el, hogy itt a részvények darabszámát állandónak tekintjük, és azt vizsgáljuk, hogy ha eladnánk őket, akkor mennyi pénzt kapnánk értük.
Vizsgáljuk meg, hogyan is alakultak az indexek az elmúlt 5 évben. ( 2011 február 16-tól visszafelé ).
Ez azért is érdekes lehet számunkra, mert közben volt/van egy nagy világgazadasági válság.
Jól látható, hogy 2009 márciusában van a mélypont, nagy a pánik, a média riogat, de ha most tisztán csak befektetői szemmel nézzük a dolgokat, és nem szórjuk el a részvényeinket, akkor tányleg akkora nagy bajt hozott ez a válság?!
A válasz egyértelműen: NEM !! ( ha csak nincs szükségünk most azonnal a pénzünkre )
Pl. azért nem. mert olcsók a részvények, tehát ha van pénzünk, akkor most gyorsan vásárolunk belőlük, egy adott összegért több részvényt vásárolhatunk, és ha majd felmegy az ára, akkor nagy lesz a hozamunk.
Persze ha rossz papírokban volt a pénzünk, ( pl. nyugatnémet márkát nyomó illegális nyomdagépekben ) akkor kevés a reményünk arra, hogy jól jöjjünk ki az üzletből.
De akkor sincs baj, ha nem vásárolunk, mert láthatóan a részvények árfolyama emelkedni fog, és az idő megint csak nekünk dolgozik. Ezt türelmesen kivárhatjuk.
( Csak érdekesség képpen a fenti 5éves ábrának a jobb szélső része látható az 1 éves ábrán )
Nézzünk meg még egy ábrát, amelyen az utóbbi 60 év árfolyamváltozásait szeretnénk bemutatni, és egyben választ is adhatunk az elején feltett kérdésre.
Látható, hogy hosszútávon a részvények értéke állandóan emelkedik, bár vannak elég erős ingadozások is.
Az ábra azért csalóka, mert az utóbbi 10 év eseményei talán nem ezt igazolják az ábrán, de ne felejtsük el, hogy egy "világindexet" nézünk, amiben nagyon sok részvény mozgása benne foglaltatik!!!!
Ez nyilván torzítja az ábrát, mert vannak benne jó és rosszabb részvények is, ráadásul az elején azt mondtuk, hogy olyan cégektől szeretnénk részvényeket venni, amelyekben megbízunk.
Pl. azért, mert hosszú évek óta jól teljesítenek.
http://finance.yahoo.com/q?s=%5EGSPC a források erről a linkről valók.
Érdemes eljátszami a grafikonokkal. A garafikonok alján lehet beállítani a kiválasztott időtartamot 1D, 5D, 3M, 6M, 1Y stb...
Az ábrák alapján azt kell válaszolnunk az elején felettt kérdésre, hogy
Rövidtávon a befektetések kockázatosabbak, sok információval, idővel, jó érzékkel kell rendelkezni az ilyen típusú befektetések nyereségessé tételéhez.
Hosszútávon az értékpapírba fektetett pénzünk biztonságban van, a részvények tisztességes hozamokat képesek realizálni.
Mindenképpen érdemesebb hosszabb távon befektetni, és ha pl. ez nyugdíjkiegészítés céljára történő befektetés, és a tervezett idő vége felé járunk, ha a világban zajló gazdasági események
nyugtalanító jeleket mutatnak, akkor az utolsó években talán jobb még biztosabb helyen elhelyezni pénzünket, ez pedig az Államkötvény, vagy Kincstárjegy.
Igaz ugyan, hogy itt nem számíthatunk az inflációt sokkal jobban meghaladó nyereségre, ezzel szemben viszont nagyobb a biztonság.
Hogyan tehetjük még biztonságosabbá az ártékpapírokban elhelyezett befektetéseinket?!
Eddig egy képzeletbeli vállalat részvényeit vizsgáltuk meg, valóságos piaci környezetben.
Ez a vállalat lehet, hogy jól működik hosszabb távon is, de ezt előre nem tudjuk biztosan.
Ezért érdemes több vállalatot ilyen szempontból megvizsgálni. Még jobb, ha teljesen más területekről is kiszemelünk néhányat
( pl. gépgyártás, nyersanyagok, energetika, élelmiszeripar stb... ) és a pénzünket nem egy vállalatba, hanem ezek közül többe is befektetjük.
Ezzel csökkentettük a kockázatunkat, hiszen nem valószínű, hogy minden általunk kiválasztott iparág/vállalat egyszerre kezd rosszul teljesíteni.
Ezt hívják a kockázat porlasztásának, hiszen ha valamelyik papírunk rosszabbul teljesít, akkor majd a többi nyeresége ezt "kiegyenlíti".
M. János
Micro Mille Kft.
A piacon rengeteg szereplő van, rengeteg esemény zajlik, a változásokat állandóan követni kell a maximális hozam, és biztonság érdekében.
Csökkenthető a kockázat, növelhető a hozam, ha befektetéseinket hozzáértő szakemberekre bízzuk.
Ne féljünk ettől, mert Ők is érdekeltek abban, hogy minél jobban kezeljék befektetéseinket, hiszen a nyereségből kapják "fizetésüket".
Igen, ezt tanulták, ebből élnek, ne sajnáljuk tőlük ezt a pénzt, mert magunk sokkal kisebb valószínüséggel tudnánk pénzünket jól befektetni.
Szerintünk az a jó üzlet, ha mindkét fél megelégedéssel áll fel a tárgyalóasztaltól a végelszámolásnál.
vissza az elejére
|
Google kereső
Hasznos anyagok
Az oldal szerkesztés alatt áll!
Jelentkezés hírlevélre:
Pénzügyi_kis-szótár
|